Saját történetem

2009-ben kezdődtek a panaszaim, amikor a párommal babát terveztünk, és abbahagytam az előtte 8 éven át szedett fogamzásgátlót. Három hónap elteltével fájdalmas menstruációim kezdődtek, és az ultrahang nagyméretű cisztát mutatott a bal petefészkemben. Ekkorra már alig bírtam felkelni menstruációkor, és nagyon furcsa végbél körüli fájdalmat is éreztem. Meg akartak operálni, amikor váratlanul meghalt az édesapám, aki egyben a legjobb barátom is volt. Lelkileg teljesen összeomlottam, így a ciszta miatt tervezett műtétet lemondtam. A történteket „jelnek” tekintve másik orvost is kerestem. Sok szakembert végigjártam, akik nem láttak összefüggést a panaszaim között, míg végül az egyikük megállapította, hogy nemcsak cisztám, hanem endometriózisom is van. Felfedezte a medence mélyén lévő, a vastagbéllel összekapaszkodott diónyi csomót, amely a furcsa végbéltáji fájdalmakat okozta. Nem sokkal később meg is operált, amelynek során eltávolította a cisztát, valamint a húgyhólyagon és a vastagbélen és douglasban lévő endometriózis csomókat.

Egy ideig jobban voltam, de néhány hónappal később ugyanazok a tünetek jelentkeztek, csak sokkal erősebben. A vastagbéltükrözést követően a menstruációkor már a végbélből is olyan erősen véreztem, mint a hüvelyből, mivel a tükrözéssel átszakították az endometriózis utolsó rétegét a bél felé. Az orvosom végül megállapította, hogy a helyzet az elmúlt fél évben rosszabbá vált, és az endometriózis teljes egészében kiújult. Bár nagyon szerettünk volna babát, semmiképpen sem javasolta a lombikprogramot, mivel ilyen körülmények között valószínűleg nem lenne sikeres, ezért előbb egy bonyolult nőgyógyászati és bélműtétet javasolt. Hosszas mérlegelés után úgy döntöttünk, hogy ezt a bonyolult műtétet nem itthon végeztetem el, hanem Villachban, az endometriózis központban.

A műtétig azonban valamit tenni kellett az állapotommal, mert addigra már sem dolgozni, sem normálisan élni nem tudtam. Hormon (GnRH) injekciót kaptam azzal az iránymutatással, hogy az a menstruációmat leállítja egy időre, de az endometriózis kiterjedésén sajnos nem fog változtatni. Ugyanakkor orvosaim elmondták, hogy ha nem kerül eltávolításra az endometriózis által roncsolt bélszakasz, akkor a bélfal átlyukadhat, én pedig ebbe bele is halhatok, valamint próbáljam meg elfogadni azt a tényt, hogy Nekünk természetes úton nem, csak lombik program segítségével lehet gyermekünk, ha sikeres lesz a műtét. Szép kilátások, gondoltam, egy párnak, akik épp az esküvőjük előtt állnak!

Így kezdődött az a hosszú folyamat, amelynek során mindent megtettem, hogy legyőzzem ezt a szörnyű betegséget, és elkerülhessem a műtétek sorozatát. 2010 januárjában ismerkedtem meg a makrobiotikával. A közel egy évig tartó, minden állati terméket és finomított szénhidrátot, cukrot mellőző diéta során 56-ról 45 kg-ra fogytam le. Szinte csak barna rizst ettem zöldséggel, kevés gyümölcsöt, néha egy kis halat és teljes kiörlésű kenyeret. Akkor még nem sejtettem, hogy a kezdeti gyors javulás után, ezzel megásom szegény amúgy is sérült bélflórám sírját. Mágnesterápia, természetes progeszteron krém – amit akkor a klimaxos tüneteimre kaptam –, női torna, agykontroll, biorezonanciás vizsgálat és kezelés, szomatoinfra és ESG vizsgálat, kineziológus, reflexológia, szellemi visszavezetés, energiagyógyítás, csakratisztítás, – csak néhány azon módszerek közül, amelyeket kipróbáltam a gyógyulás érdekében.

Közben tovább kaptam a hormoninjekciót, ami leállította a ciklusomat. Miután úgy éreztem kellő képpen megerősödtem, a kúrát öt hónap után a saját felelősségemre abbahagytam. Az endometriózis aránylag szépen visszaszorult, mondhatnám azt is, hogy az orvos nem akart hinni a szemének, így azt javasolta, hogy most akár a műtét előtt belevághatunk a lombikprogramba, hátha sikerül…

Szerencsére azonban erre nem került sor, mert az első peteéréskor megfogant a kisfiam, aki jelenleg 5 éves. Császármetszéssel született, és e műtét közben láthatóvá váltak a valódi állapotok a hasamban. Több órán keresztül operáltak, amelynek során eltávolították az endometriózisos csomókat a bal petefészekről és a húgyhólyagról, amely már össze volt nőve a méhemmel. A bélfalat érintő elváltozásokhoz azonban ekkor nem nyúltak, hiszen az egy teljesen más operatív stábot igénylő műtét lett volna.

A sajnos rövid 6 hónapos szoptatás befejezését követően hamar, egy hónap múlva jelentkezett az első menstruációm. Bár nem volt túl fájdalmas, majdnem egy hétig tartott, nagyon erős volt, és a bélvérzés is újra jelentkezett. Mivel nagyon szerettünk volna még egy babát, újra próbálkoztunk, hátha az előre kitűzött villachi bélműtétig sikerül megint teherbe esnem. Ez azonban nem sikerült, így időpontot kaptam a bélműtétre 2012 szeptemberére. A sebész elmondta, hogy mivel a teljes érintett bélszakaszt el kell távolítani, csak remélni tudja, hogy nem kell a belet a hasfalra kivezetni. Ő is egyetértett azzal, hogy a műtétig próbálkozzunk a teherbeeséssel.

Már csak két hónap volt hátra a kitűzött műtétig, amikor a nőgyógyász javaslatára – mivel nem sikerült a fogamzás – megpróbálkoztunk a lombikprogrammal. Én akkorra már annyira szerettem volna egy újabb gyermeket, vágyva arra a felhőtlen boldogságra, amit az előző várandósság alatt átéltem, sajnos belementem. Bár mindenből a „minimális” hormonmennyiséget kaptam, végül mindössze két petesejtem maradt, amit beültethettek, de nem maradt meg egyik sem.

Ezután következett a rémálom! Olyan fájdalmaim jelentkeztek már a menstruációtól függetlenül is, hogy alig bírtam felállni. Magas lázam volt, végül a SOTE I sz. Nőgyógyászati Klinikájának intenzív osztályára kerültem. Folyamatos vérzéseim voltak a végbélből és hüvelyből, ezúttal azonban már a ciklustól függetlenül is. A fél klinika a „csodámra” járt, mert ilyen súlyos endometriózist ritkán látni, bár azóta sajnos ez már mindennapos jelenség a Klinikán. Én meg csak sírtam fél életemet a WC-n ülve, hogy nem tudok gondoskodni a kisfiamról. Bármit ettem kijött belőlem és csak nyomták belém az antibiotikumot, hogy a két hét múlva sorra kerülő műtétemre összekaparjanak. Már hiába ettem makrobiotikusan nem használt, persze ma már pontosan tudom ennek az okát, végül kijutottam Villachba és megoperáltak!

A bélműtét, amely majdnem hat órán át tartott, végül jól sikerült. Eltávolításra került az endometriózis a kismedencei szervekről, és kivették azt a 15 cm-es bélszakaszt is, amelyet az endometriózis érintett. A műtét során szerencsére nem kellett semmilyen női szervemet eltávolítani.

Úgy éreztem ez volt a végső próba, amit ha túlélek, akkor véget vetek ennek az évek óta tartó kálváriának.

Ekkor kezdődött meg az igazi tanulás, hogy rájöjjek a miértekre, hogyan és miként jutaottam el idáig és hogyan tudok másokat ettől megkímélni, vagy segíteni útjukon!

Jogászként "kis pályamódosítással" elvégeztem a természetgyógyász képzést és a fülakupunktúrás addiktológiát, valamint a hormonegyensúly- és táplálkozási tanácsadó lettem. Átdolgoztam saját gyógyulásom menetét, buktatóit és persz zsákutcáit, ahogy olvashatják, elég sok mindent kipróbáltam, míg eljutottam oda, hogy nem félek az endometriózistól és tudom kezelni! Természetes hatóanyagokat használva, megfelelő, személyre szabott táplálkozással, mozgással és rengeteg elfogadással magam mögött hagytam a borzalmakat és furcsa, de hálával tartozom nekik. Megtanítottak egy teljesen új életformára, amely által nem csak én, de az egész családom egészségesebb és boldogabb.

Úgy gondolom mindezt azért kaptam, hogy másokon segítve, megkíméljem a hozzám forduló nőket attól, hogy olyan súlyos helyzetbe kerüljenek, mint én. Ezért lettem hormonegyensúly- és táplálkozási tanácsadó és készítettem ezt az oldalt, hogy mindenki tudja, ilyen esetben van választása és tisztábban lássa annak következményeit!

„Nézd,mindannyiunk életében vannak békésebb és súlyosabb időszakok; ha csak az egyikből lenne, akkor vagy elvesznénk abban, hogy nem kell semmit tennünk, vagy összeroppannánk a túl sok teher alatt. Azért születünk a világra, hogy legyünk is és tegyünk is, mind a kettő kell ahhoz, hogy a lelkünk ép maradjon! És mindazt, ami a békésebb időkben gazdagít, a súlyosabb korszakokban vívtad ki magadnak! Minden lecsiszolt, megérlelt jó tulajdonságodat, erődet a tűzből hozod.”

(Viharok éve)