Nőgyógyászati rákok

Mellrák:

A mellcsomó a mell bizonyos sejtjeinek jóindulatú burjánzása. Fő oka a tartós és ellensúlyozatlan ösztrogén, s mivel a női mell nagy része zsírszövet, melyben az ösztrogén könnyen felhalmozódik, így nagyobb valószínűséggel jön éltre benne kóros szövetszaporulat.

A létrejövő rosszindulatú daganat már kötöttebb, nehezen mozgatható, és idővel a mell bőrét is behúzza.

Felismerése:

önvizsgálat a menstruációt követő napokban

mellek átvilágítása

Somatoinfra

UH

mammográfia

Méhnyakrák:

A méh rosszindulatú elváltozásai közül a leggyakoribb, mivel ez a terület van legjobban kitéve a „külső” hatásoknak. A kóros folyamat sokáig tünetmentes, csupán a bőségesebb váladékozás és a rendellenes vérzés jelezheti. Ezért nagyon fontos a megelőzés és az évenkénti rákszűrés.

P1-egészséges állapot

P2-irritáció, gyulladás

P3-átmeneti állapot

P4-rákmegelőző állapot

P5-rosszindulatúnak számító elváltozás

Méhtestrák: endometriális rák

Míg a méhnyakrák inkább a többször szült nők betegsége, a méhtest daganat a még nem szült nők esetében fordul elő gyakrabban. Legtöbbször a nyálkahártyából indul ki, ez az endometriális rák, ezért is fontos az endometriózist nagyon komolyan venni és időben kezelni.

Tünetei:

ciklustól független vérzés

menopauza után rendellenes vagy kiújuló vérzés

alhasi fájdalom, görcsök

hüvelyi váladékozás

 

Petefészekrák:

A legalattomosabb a nőgyógyászati rákok közül, mivel nem okoz tüneteket.

Fő kockázati tényezői a petefészek túlzott stimulációja, az ösztrogén dominancia és a kismedencét ért röntgensugárzás.

Így elengedhetetlen, hogy az évenkénti méhnyakrák szűrés UH vizsgálattal párosuljon.